’Életünk’ blog
Szeretettel és kíváncsian várjuk a Te történeted / az Ön történetét is.
Ez a blog olyan történetek, események gyűjtőhelye, amelyek velünk, emberekkel történnek életünk során. Néha különleges, néha hétköznapi történések. Időnként megtapasztalhatunk megmagyarázhatatlan és különleges dolgokat is, olyanokat, amelyek reményt adnak, és arra hívják fel a figyelmünket, hogy más is létezik a világunkban, mint amit ez az egyre jobban elanyagiasító és anyagba süllyesztő világrendszer akar mutatni nekünk.
Szeretettel és kíváncsian várjuk a Te történeted /az Ön történetét is – [email protected].
Mindig jó érzés megosztani mással életünk eseményeit és élményeit, mert ez mélyebb értelmet ad életünknek.
Másrészről, miközben embertársaink történeteit olvassuk, gyakran új vagy más gondolatok ébrednek bennünk. Talán erőt is, reményt és jó érzéseket is keltenek, de mindenképpen gazdagítják a világról alkotott képünket.
"Árnyék és fény: A zalai erdei rejtély, amely megdermesztett egy családot"
Szüleimhez készültünk látogatóba Zalaegerszegre két kis gyermekkel, egy három és egy két évessel. Egy hosszú, fárasztó út állt mögöttünk. Zalaegerszegtől egy 40 km-re megálltunk, hogy kinyújtóztassuk és megjárassuk kicsit végtagjainkat. Az erdők arrafele dús lombozatúak, nem ritka a gesztenyefa erdő sem. A zalai táj gyönyörű, szinte mágikus. A kicsik bekötve aludtak, és mi élvezettel szippantgattuk be az erdő finom illatát, hallgattuk a fák lombjainak susogását az enyhe szélben és csak élveztük a kellemes csendet, nyugalmat.
Aztán hirtelen valami furcsa érzés kerített hatalmába bennünket, libabőrösek lettünk mindketten. Egy félelmet keltő, fizikailag érezhető erő szinte odébb taszított bennünket. Ezzel egy időben hirtelen felkapcsolódott az autó reflektor fénye, ami csak akkor történhetett meg, ha valaki elfordította benne a slusszkulcsot. Az első gondolat az volt, hogy a kicsik valahogy kikapcsolták magukat az ülésből, és jaj, csak nehogy elindítsák az autót. Nem volt egyszerű visszaszaladni a kocsihoz, mintha ólom húzta volna le a lábainkat. Mikor odaértünk, az egész nem lehetett több mint 20 méter, láttuk, hogy a kicsik mélyen alszanak, bekötve. De akkor ki kapcsolta fel a reflektort, és ki fordította el a kulcsot?
Az érzés nagyon furcsa volt és kellemetlen, jeges félelemmel telítve. ’Menekülj! – menekülj!’, ez visszhangzott a fejünkben. Feltéptük az ajtót, beugrottunk a kocsiba és amilyen gyorsan csak lehetett, elhajtottunk onnan.
Szó nélkül, szinte megnémulva utaztunk egy darabig. Csak Egerszeg határában múlt el a bénító érzés. Nem tudjuk, mi lehetett. Később hallottuk, hogy azon a helyen több furcsaság is történt…
Golden Star
"A nap, amikor az Univerzum suttogott: Egy gyermek találkozása egy misztikus oroszlánnal"
7 éves körül lehettem, amikor egy különleges eseményben volt részem. Nyár volt, kellemesen meleg, az őszi iskolakezdés előtt. A jó idő kicsalogatott az udvarra játszani. Egy kis idő eltelte után egy érdekes érzés kerített hatalmába és arra késztetett, hogy a házunk bejárati kiskapujára nézzek és menjek arrafele.
Hirtelen hangos, ritmusos zenét kezdtem el hallani magam körül. A kapuban, aminek nyitva volt az ajtaja, egy nagy oroszlán ült. Nem jött hozzám közelebb, én pedig úgy 10—15 méterre állhattam tőle. Ahogy a szemébe néztem, mintha mondani akart volna valamit. Kékes-arany színben pompázott, gyönyörű volt. Teste teljesen más halmazállapotú volt, mint amit itt a Földön megtapasztalunk. Mintha egy másik dimenzióba kerültem volna. Ahogy az oroszlán szeretetet sugárzó szemébe néztem, a tekintete tiszteletet és tekintélyt parancsolt.
Nem tudtam, mit is gondoljak arról, hogy mi történik. Beszaladtam a házba és csak vártam, hogy mi lesz. Egy darabig még hallottam a hangot. Amikor egy kis idő múlva megint kimentem az udvarra, akkor már nem volt ott az oroszlán. De az emléke, az érzés és a hang az egész életemre velem maradt.
Több mint 3 évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy értelmet és magyarázatot kapjon ennek a különleges, felejthetetlen oroszlánnak a megjelenése. A hovatartozásomra emlékeztetett…
Blue Star