Müller Péter
„Mert csak a szeretet gyógyít.
Az ember végül rádöbben, hogy egész életében csak az volt az igazán értékes, örömteli és jó, amikor szeretett. És szerették.
A többi csak rögeszme, lázálom, értelmetlen rohanás.
Ha szeretek, jó élni.
Ha nem... csak szorgalmi feladat az életem.
Még annyi sem...
Jó, ha erre az ember nemcsak az útja végén jön rá,
hanem mindjárt az elején. Vagy a közepén.
Sohasem késő."